Előző Következő
Gróf Zichi és Vásonkeöi ZICHY család címere
Kép címe: Gróf Zichi és Vásonkeöi ZICHY család címere
Kép leírása: Nagy Iván közel másfél évszázaddal ezelőtt papírra vetett szavait felidézve: Hol a történelmi valóság végződik, a költészet veszi át szerepét úgy nemzetek, mint egyes családok eredetének történetében. De a költészet ama történeti homályt föl nem deríti, leggyakrabban csak bonyolítja, és a további kutatás lehetőségét is nehezíti. Majd minden család bir hasonló, régebben vagy ujabban kelt pótszerrel a történelmi hiteles adatokat meg haladó időkre nézve, mely a család történetét a hatszázados pergamen tartalmain túlvigye a homályos zürbe, hol a költészet a valósággal zavartalanúl ölelkezhetik. Hazánk legrégiebb ősi családai átalában csak a XII. és még inkább a XIII. századig adatolhatják hiteles okmányokkal nemzedékrendjeiket, azontúl hagyománynak igényelt (legtöbbször ujabb keletű) regék hivatnak tanúságúl. A fellengző genealogok [családtörténeti kutatók] legkevésbbé elégesznek meg a száraz valósággal. Az ősrégi Zichy család czímerében - mint alább emlitendjük - koronából kiemelkedő két szarvas-agancs látható, ehez ragaszkodva íratik, miszerint a család egyik őse a hunnok korában egy szarvas útmutatása mellett gázolt át a Moeotis taván és úgy kalauzolá át a hunnokat is; innen lenne a család czímere. Egy másik, ujabb eléadás Árpád alatt a magyaroknak a Volga (Tanais) folyamon átköltözésekor a nemzet egy részét Kis-Azsiába költözteti, és ott egy Zichy-től a Gogia-Szichi erősség alapitójáúl; majd még az Ottoman uralkodó ház vérrokonáúl tünteti fel. - Megemlitve ezeket, térjünk az okmányok hiteles adataihoz. Zala vármegyében fekszik Zajk (vagy Szajk) helység, most is a gróf Zichy család tulajdona, valamint Somogy vármegyében van Zich helység, jelenleg is a zichi Zichy nemes család birtoka. E két helységről neveztettek legelőször a Zichy család törzs-ősei. A XIII. század második felében, 1270-ben élt Zichi Gál, aki, valamint még harmadik unokája is Zsigmond de Zajk-nak is iratott. A család egyházi és világi méltóságok sorát adta az országnak, azon belül Fejér vármegyének (gróf Zichy Ödön 1845-1848 között a vármegye főispánja). A török kiűzését követően számos vármegyei település újratelepítése fűződik nevükhöz. A csücskös talpú címerpajzs kék mezejében háromágú aranykoronából kiemelkedő két szarvasagancs között egyenlő ágú ezüst görög kereszt. A címerpajzs feletti kilencgyöngyös grófi aranykoronán zárt címersisak, amelynek aranykoronáján a pajzsbeli agancs és kereszt látható. A címertakarók mindkét oldalról arany-kék színűek, a címertartók mindkét oldalról egy-egy hátsó lábain ágaskodó aranyszarvas mellső lábaikkal a címerpajzsot tartva.
Feltöltés ideje: 2009-04-20 14:12:47
Előző Következő