Előző Következő
Gróf Nagykárolyi KÁROLYI család címere
Kép címe: Gróf Nagykárolyi KÁROLYI család címere
Kép leírása:
Az Árpád-kori Kaplony nemzetségből származó Károlyi dinasztia egyike a legrégibb ősi főnemes magyar nemzetségeknek. A családi hagyomány szerint birtokainak egy részét a honfoglalás korában szerzik. Ezek közé a birtokok közé tartozott a Szatmár vármegyei Nagykároly, ahonnan később a család tagjai a XV. század elejétől nevüket, illetve előnevüket kölcsönözték. A családból királyi udvari és országos főméltóságot elsőként betöltő Károlyi Mihály (1585-1626) II. Mátyás uralkodó akaratából 1609. december 11-én magyar bárói rangra emelkedett. Unokája, báró Károlyi Sándor (1669-1743) a Rákóczi-szabadságharchoz csatlakozott, s ő kötötte meg 1711-ben az adott körülmények között legméltányosabb, kompromisszumos szatmári békét. Érdemei elismeréseként III. Károly uralkodó 1712. április 5-én a magyar grófi méltóságot és a Nagykárolyról vett előnevet adományozta számára. A család ősi nemzetségi, egyben bárói címerképe kék mezőben, zöld halmon egyik lábán álló karvaly (karol-madár, latinul nisus), felemelt másik lábával vörös szívet tartva, némely régi pecsétrajzokon azt csőrével marcangolva. Pajzstartóként aranykoronás, farkát szájában tartó szárnyas sárkány (kígyó) tekeredik a címerpajzs körül, négy lábával tartva azt. A címer mesteralakja és címerképe a grófi rangra emeltetéskor bővült. A címerpajzs negyedelt; egyszer vágott és hasított kerektalpú (más elnevezéssel dobor) nagypajzs, alul betolt, enyhén ívelt oldalú és osztatlan ékkel. A címerpajzs mértani középpontjába a nemzetség ősi címerképével kör alakú boglárpajzsot helyeztek. A pajzsfő első, jobb oldali kék színű mezejében hátulsó lábaira ágaskodó szarvas, a bal oldali ezüstszínű pajzsmezőben kiterjesztett szárnyú, egyfejű fekete sasmadár látható. A pajzstalp harmadik, jobb oldali világos kék színű mezejében hátulsó lábain ágaskodó, kétfarkú aranyoroszlán, első lábaival ezüst-vörös színű, lófarkas zászlót tart. A pajzstalp bal oldali, negyedik kék színű mezejébe aranykoronás, jobbára ezüsttel és vörössel vágott kétszárnyú, lebegő angyalfej került. A pajzstalp közepén elhelyezkedő ék ezüstszínű mezejében háromágú aranykoronán aranykoronás, ezüst-vörös színű kiterjesztett szárnyú, halfarkú lebegő szirén található. Az 1712. április 5-én kelt grófi diplomában lefestett címerkép alapján a címerpajzs tizenegy gyöngyös grófi aranykoronáján három nyitott aranykoronás zárt rostélysisak nyugszik. (Megemlítendő, hogy a tizenegy gyöngy alkalmazása - az utóbb elterjedt gyakorlathoz képest - pontatlan, ugyanis a heraldikában a grófokat kilencgyöngyös arany rangkorona illette meg. Az ábrázolás módja a Károlyiaknál inkább az uralkodói kegy megnyilvánulása, sem mint címeralkotói tévedés.) Jobb oldalt balra fordult, hátulsó lábain ágaskodó, kétfarkú, aranyoroszlán, első lábaival aranymarkolatú, kivont kardot villogtatva. A középső sisak aranykoronájából növekedő páncélos alakja, gesztenyeszínű strucctollas sisakú vitéz, jobb kezével aranymarkolatú, kivont kardot, baljában üstökénél fogva levágott vérző török főt tart. A bal oldali címersisak aranykoronáján jobbra fordult, kiterjesztett szárnyú, ezüstszínű griffmadár, jobb lábával aranymarkolatú, meztelen kardot, a másikkal három szál vörös rózsát tart. A címertakaró foszlányok jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös színűek. Pajzstartóként kétoldalt hátulsó lábaikon ágaskodó, kettősfarkú, természetes színű oroszlánok, tátott torokkal fel- és a címerpajzstól kifelé fordulva. Első lábaik egyikével (a jobb oldali baljával, a bal oldali jobbjával) egy-egy ezüst-vörös színű, lófarkas zászlót emelnek a szélső sisak foszlányai elé.
Feltöltés ideje: 2009-04-20 14:10:17
Előző Következő