Országgyűlés

A székesfehérvári országgyűlés

 

1938. augusztus 18-án a jubileumi év egyik legnagyobb eseményeként, Szent István király emléke előtt hódolva, Székesfehérváron tartották az ünnepi országgyűlést. Serédi Jusztinián bíboros által, a bazilikában pontifikált szentmisével vették kezdetét az ünnepnap eseményei. Az országgyűlés lebonyolításának színhelye a városháza udvara volt. Már délután 5 óra előtt gyülekezni kezdtek az országgyűlés képviselői és a meghívott vendégek. Jelen volt Radvánszky Albert a felsőház alelnöke, Kornis Gyula az országgyűlés elnöke, Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás, József főherceg, Albrecht királyi herceg, Imrédy Béla miniszterelnök, Kánya Kálmán külügyminiszter, gróf Teleki Pál vallás- és közoktatásügyi miniszter, Sztranyavszky Sándor földművelésügyi miniszter, Keresztes-Fisher Ferenc belügyminiszter, Bornemissza Géza iparügyi miniszter, Mikecz Ödön igazságügy-miniszter, Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter, Rátz Jenő honvédelmi miniszter, felsőházi tagok, a katolikus püspöki kar tagjai, az ország főispánjai, Székesfehérvár és a megye egyházi és világi vezetői. Külföldi résztvevők voltak: az olasz Marinetti tábornok, a német von Kluge tábornok, Angelo Rotta pápai nuncius, az argentin, brazil, egyiptomi, észt, japán, portugál, belga, chilei, cseh, francia, finn, lengyel, jugoszláv követek. A kormányzó, Horthy Miklós feleségével, gyermekeivel és a miniszterelnökségi államtitkárral, Bárczy Istvánnal, autóval érkezett a városháza udvarára. Az országgyűlést az 1938. évi XXIV. t. c. alapján báró Radvánszky Albert, a felsőház alelnöke nyitotta meg. Beszédet tartott Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás, Hóman Bálint Székesfehérvár országgyűlési képviselője, Tomcsányi Móric felsőházi tag, Tildy Zoltán országgyűlési képviselő, a későbbi köztársasági elnök. Az országgyűlés augusztus 20-át, Szent István király örök emlékezetére, nemzeti ünnepnappá nyilvánította. Az országgyűlést Kornis Gyula elnök beszéde zárta be.

Rövid pihenőt követően a kormányzó és az országnagyok díszes menetben vonultak át a Romkertbe, ahol a királysír megkoszorúzásával sor került Szent István bazilikája romkertjének felavatására. A menet tovább folytatva útját, a Ferenc József-térre, ahol vitéz Imrédy Béla leleplezte Sidló Ferenc alkotását, a Szent István szobrot. Az ünnepélyes szoboravatást koszorúzás, ágyúdörgés, harangzúgás és a csapatok díszmenete zárta.  

1   / 2 oldal