Levéltár > 

Bemutatkozás

kisebb betű nagyobb betű e-mailben elküld nyomtatás

Fejér vármegye az államalapítás korában, Szent István király uralkodásának első évtizedében, 1009-ben alakult ki. A királyi vármegyerendszert felváltó nemesi vármegye a XIII. század második felétől ismert, s három évszázadon át látta el a közigazgatással és igazságszolgáltatással összefüggő feladatokat. Székesfehérvár török megszállása (1543) utáni időszakban a megyei adminisztráció felbomlott. A magyar közigazgatás szervezetében a nyugati részeket Veszprém, az északi területeket Komárom megyéből igazgatták.


Fejér vármegye pecsétje 1837 A megyei közigazgatás és igazságszolgáltatás újjászervezésére 1692-ben került sor. Az uralkodó (I. Lipót) gróf Esterházy Ferencet nevezte ki főispánnak, alispánná Újvári Ferencet választották. Egy esztendő múltával Miskey István állt az alispáni hivatal élén, helyettese pedig Újvári István lett. A megyei adminisztráció vezetését a főjegyző, Szabady András látta el, akit a megyei levéltár újjászervezésével is megbíztak. A mindenkori főjegyző felügyelte a vármegyeháza emeletén, egy helyiségben elhelyezett jegyzőkönyveket, a szolgabírók jelentéseit, a megyei összeírásokat, a nemesi közgyűlés elé terjesztett ügyek iratait. Ez a szervezet II. József uralkodásának időszakában változott meg. 1787-ben Hrabovszky Gáspárt nevezték ki regisztrátornak, a levéltárban elhelyezett iratok rendezésével, nyilvántartásával bízták meg. Fejér vármegye első levéltárnoka 1797-ben a jelentős közigazgatási tapasztalatokkal rendelkező Modrovich Ignác lett.  
Az 1848 előtti vármegyei levéltár az iratok megőrzésével, a lajstromozással nagy szolgálatot tett a történetírásnak. Elismeréssel szólhatunk elődeinkről: Lokcsánszky Antalról, Somogyi Ábrahámról, Thaly Károlyról és Nagy Boldizsárról, akik Fejér vármegye levéltárát a XIX. század első felében gondozták. Nagy Boldizsár egyik legfőbb érdeme, hogy az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc iratait összegyűjtötte, rendszerezte.

Könyvesállvány (1812) Elhanyagolt állapotban találta a levéltárat Rosty Zsigmond, amikor 1867-ben átvette a főlevéltárnoki feladatok ellátását. Nem voltak fellelhetők az abszolutizmus időszakában keletkezett irategyüttesek, ugyanis azokból a megyeháza előtti téren 1860. novemberében "örömtüzeket" raktak. Az 1848. évi törvények alapján újjászervezett megyei adminisztráció így is kifejezte tiltakozását az alkotmányellenes abszolutizmussal szemben. Az 1850 és 1860 között keletkezett megyei iratokból csupán néhány köteg megyefőnöki aktát és a segédkönyveket (iktatók és mutatók) őriz az intézmény.
A kiegyezés időszakában (1867) 22 szekrényben és 34 kisebb fiókban őrizték az iratokat. Öt esztendőn át, 1867-től 1871-ig megfeszített munkát végzett Rosty Zsigmond. A rendezésen túl arra is maradt energiája, hogy 26 ív terjedelemben feldolgozza a megye históriáját, többek között a Rákóczi-szabadságharc történetét, a nemesi felkelő sereg részvételét az osztrák örökösödési és a hétéves háborúban. Jegyzetei kiterjedtek a nemzetiségi és felekezeti viszonyok alakulására is. Rosty Zsigmond kutatásai azonban nem hasznosultak sem a történetírás, sem az őt követő főlevéltárnokok nem használhatták feljegyzéseit, mert a hagyatékát képező, könyvekkel és iratokkal megtöltött ládák átnézésének engedélyezésétől az örökösök elzárkóztak.

Hasonló sorsra jutott a Rosty Zsigmondot követő főlevéltárnok, Fekete János hagyatéka is, azzal a különbséggel, hogy amíg a Rosty-hagyaték utóéletét ma sem ismerjük egyértelműen, addig Fekete hagyatékáról, amelyben levéltári iratok is voltak, tudjuk, hogy az örökösök árverésen értékesítették.

Székesfehérvár és Fejér megye zászlaja
Székesfehérvár és Fejér megye zászlaja
A megyei levéltár első rendszerezője az 1877-ben főlevéltárnokká kinevezett Modrovich Ignác volt. Közel húsz esztendőn át látta el feladatát. Őt méltatta a vármegyei levéltárat ellenőrző Komáromy András: „a vármegyének Modrovich Ignác nevű érdemes levéltárnoka ... a történeti szempontból becses iratokról pontos és bőséges ... tartalomjegyzéket készített, amelyből a kutatás a levéltár tudományos becsét ... meg is határozhatja."
A Mohács előtti gyűjtemény néhány darabból áll csupán. A város 1543. évi ostroma során a megyei nemesi közgyűlés iratai megsemmisültek. A török hódoltság 145 esztendeje alatt a megyei adminisztráció nem működött, a nyugati részeket Veszprém, az északkeleti területeket Komárom megyéből igazgatták. Székesfehérvár visszafoglalása (1688), illetve a megyei közigazgatás újjászervezését (1692) követő időszaktól tekinthető teljesnek a feudalizmus időszakának iratanyaga. Jelentős forrásértékkel bírnak a nemesi közgyűlések jegyzőkönyvei (1692-1847), a közgyűlések iratai. Teljesnek mondhatók a törvényszék iratai, valamint az összeírások, annak ellenére, hogy a dicális összeírásokat a XIX. század második felében selejtezték.

Címeres ablakokAz 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc időszakának alapvető forrásai maradtak fenn. Ugyanakkor az abszolutizmus egy évtizedét csupán töredékek reprezentálják. Ezen időszak legteljesebb, forrásértékét tekintve a legjelentősebb az úrbéri törvényszék iratanyaga. A megye tőkés fejlődésének alapvető irategyüttesei elmélyült kutatómunkát tesznek lehetővé, az önkormányzati iratok mellett az állami területi szakszervek (pénzügyigazgatóság, tankerületi főigazgatóság, kultúrmérnöki hivatal) iratai is jelentősek. Művelődéstörténeti feltáró munkák az alsó- és középfokú oktatási intézmények fondjaiban és az egyesületek irataiban folytathatók.
A rendszerváltozást követően felgyorsult a megszűnt tanácsi és egyéb közigazgatási szervek maradandó értékű iratainak átvétele. Az intézmény őrizetében, feldolgozott állapotban kutatható a Fejér Megyei Tanács V. B. szakigazgatási szerveinek iratai, ugyanez mondható el a járási tanácsok, járási hivatalok, községek dokumentumairól. Korántsem teljes körűek a felszámolt, átalakult vállalatok és szövetkezetek fondfőcsoportjába tartozó iratképzők történeti múltjának dokumentumai.
1992-ben került a Fejér Megyei Levéltár őrizetébe közel 800 iratfolyóméter terjedelemben a Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, Magyar Dolgozók Pártja, Magyar Szocialista Párt megyei szerveinek iratanyaga.
A gyűjtemények közül a fényképek, a plakátok és aprónyomtatványok érdemelnek figyelmet. A kutatómunkát segíti a terv- és térképtár, a 120 ezer darabból álló történeti cédulagyűjtemény, a könyvtár, a kéziratok, folyóiratok és napilapok tára.

A Fejér Megyei Levéltár 1975-től a Szent István tér 2. számú épületben működik. 1979-ben vette birtokba a szomszédos, Szent István tér 3. szám alatti épületet. Szervezeti változásra a rendszerváltozás után került sor. 1992-ben megalakult Székesfehérvár Megyei Jogú Város Levéltára. Az újjászervezett intézmény mintegy 1600 iratfolyóméter terjedelemben vette át Székesfehérvár szabad királyi város, majd törvényhatósági jogú város testületeinek, hivatalainak, intézményeinek, vállalatainak maradandó értékű iratanyagát.

Új raktár építéseA Fejér Megyei Levéltár dolgozóinak száma 19 fő, iratanyaga meghaladja a 11000 iratfolyómétert. Az intézmény 2006-tól ideiglenes (részben önkormányzati tulajdonú, részben bérelt) épületekben működött. 
2006 októberében megkezdődött a Fejér Megyei Levéltár Székesfehérvár, Szent István tér 2-3. szám alatti műemlék épületeinek felújítása, s ugyanott a 18 ezer iratfolyóméter befogadására alkalmas raktár építése.
2012. október 1-től intézményünk a Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltáraként működik.
2014 tavaszán az intézmény visszaköltözött a felújított Szent István téri épületbe, kutató és ügyfélszolgálatunk is itt működik.

A levéltári anyagról megjelent segédletek:

- A Székesfehérvári Állami Levéltár fondjainak jegyzéke. Bp. 1967.

- A Fejér Megyei Levéltár fondjainak jegyzéke. Székesfehérvár, 1982.

- Kéziratos térképek a Székesfehérvári Állami Levéltárban. Bp. 1968.

A Fejér Megyei Levéltár történetét feldolgozó kiadvány:

- Kétszáz éves a Fejér Megyei Levéltár. Székesfehérvár, 1987.

Az intézmény periodikái:

- Fejér Megyei Történeti Évkönyv

- Fejér Megyei Levéltár Közleményei